2016. január 9., szombat

Megjelent 2 új cikkünk 

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban (B-Béres, V., Lukács, Á., Török, P., Kókai, Zs., Novák, Z., T-Krasznai, E., Tóthmérész, B. I. Bácsi (2016): Combined eco-morphological functional groups are reliable indicators of colonisation processes of benthic diatom assemblages in a lowland stream. Ecological Indicators 64: 31-38.). A cikkben elsőként teszünk javaslatot kombinált ökológiai csoportok alkalmazására a kovaalga közösségek fajdinamikai folyamatainak értelmezésében. A cikk elkérhető a szerzőktől. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract:
Classifying benthic diatom taxa based on ecological and morphological features became increasingly important in recent years due to the demand of understanding the dynamics and functioning of diatom assemblages. The great potential in using these functional classifications in diatom ecology involves further refinement of current classification. In our experimental study, colonisation processes of diatom assemblages were studied in a typical small lowland stream, using both diatom guilds and cell size categories. We also tested newly proposed combined eco-morphological functional groups (ecological guilds combined with cell size categories) in the study of the colonisation process in benthic diatom assemblages. We hypothesised that (i) there is a decrease in the proportion of low profile guild, while an increase in that of high profile and motile guilds in time with the decreasing rate of physical disturbance; (ii) the presence of small size categories will be pronounced at the beginning of the colonisation processes, while proportion of larger size categories will be higher in the latter phases of colonisation; and (iii) the relationship between taxa and environmental factors are better reflected by the use of combined eco-morphological functional groups than by the sole analyses of rough guilds or cell size categories. The first hypothesis was not confirmed, and our second hypothesis was only partially confirmed by the results. We found that the relationship between environmental factors and guilds, as well as cell size categories was not appropriate to reveal the relationship between abiotic factors and taxa composition. In contrast we found that compositional changes in colonisation were appropriately reflected by the newly defined combined eco-morphological functional groups. In the combined eco-morphological functional groups, such kind of taxonomical and ecological features can be prevailed which are hidden in guilds or cell size categories separately. Thus these combined eco-morphological functional groups could help to come one step closer to develop a widely used ecological classification in diatom researches.

Keywords: Eco-morphological functional groups; Diatom guilds; Cell size categories; Colonisation; Lowland stream

***************************

A másik cikk Török Péter elsőszerzőségével jelent meg a szakma egyik rangos nemzetközi lapjánál a Functional Ecology-nál (Török P., T-Krasznai E., B-Béres V., Bácsi I., Borics G., Tóthmérész B.  (2016): Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages. Functional Ecology. DOI: 10.1111/1365-2435.12631). A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk elkérhető a szerzőktől.


Abstract:

1. Modelling the relationship between biomass and diversity in phytoplankton assemblages provides new insights into the mechanisms responsible for the coexistence of species, even in terrestrial ecosystems.

2. We tested the biomass-diversity relationship in lake phytoplankton along a wide biomass gradient using functional species groups. We hypothesized that changes in the taxonomic diversity of the phytoplankton along a biomass gradient are associated with altered functional diversity.

3. For the analyses, in total 768 samples were collected from 30 oxbows, reservoirs and lakes in the Hungarian Lowland Region and analysed between 1992 and 2002.

4. We found that the diversity and also the number of functional species groups showed a humped-back curve similar to the species richness. The changes in functional group composition act as a good proxy for phytoplankton species responses. We found that the peak of the number of strategy groups and their Shannon diversity was at a much lower biomass than that of species richness.

5. We revealed the fine-scale effects of increasing the dominance of respective species or species groups with increasing biomass. This increase was well reflected by the changes in the functional characteristics: first, the species evenness; then, the Shannon diversity; and finally, the species richness started to decrease with increasing biomass.

6. Cyanoprokaryota were positively correlated with increasing biomass and negatively with the increase in species richness; thus, the high increase both in their abundance and biomass can be responsible for the abruptly decreasing part of the humped-back curve.

7. We detected a humped-back curve between biomass and diversity, where the peak compared to terrestrial plant communities tended to be towards high biomass scores, that is, greater than 60% instead of the 20 to 60% of the biomass range typical for terrestrial plant communities. Marked differences in the structural and dynamic features of phytoplankton assemblages and terrestrial plant communities are likely responsible for this difference.

Keywords: algae, ecological strategy, functional redundancy, functional strategies, humpback model, species richness, unimodal curve

2015. június 22., hétfő

 Új cikkünk a sókedvelő kovaalgák elterjedésétől


Megjelent Kókai Zsuzsanna elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Acta Botanica Croatica szakfolyóiratban (Kókai Zs., Bácsi I., Török P., Buczkó K., T-Krasznai E., Balogh Cs., Tóthmérész B., B-Béres V. (2015): Halophilic diatom taxa are sensitively indicating even the short term changes in lowland lotic systems.Acta. Bot. Croat. 74(2)).

 A cikk saját használatra elérhető a innen, és az összefoglalója az alábbiakban olvasható:
  

Halophilic diatom taxa are sensitive indicators of even short term changes in lowland lotic systems

ZSUZSANNA KÓKAI, ISTVÁN BÁCSI, PÉTER TÖRÖK, KRISZTINA BUCZKÓ, ENIKŐ T-KRASZNAI, CSABA BALOGH, BÉLA TÓTHMÉRÉSZ, VIKTÓRIA B-BÉRES

The occurrence and spread of halophilic diatom taxa in freshwater lotic ecosystems are influenced both by natural processes and anthropogenic pollution. Diatom assemblages were regularly monitored in lowland lotic systems in Hungary (Central Europe) during the unusually dry year of 2012. Highly pronounced changes in diatom composition were observed from spring to autumn. Halophilic taxa (especially Nitzschia sensu lato species) appeared in the dry autumn. In addition, the total relative abundances of halophilic species also increased up to autumn. Abundance of Nitzschia cf. lorenziana and Nitzschia tryblionella showed a positive correlation with chloride and phosphate concentration, while that of other taxa like Tryblionella apiculata or Tryblionella calida showed a positive correlation with the concentration of nitrate. Our findings clearly demonstrated that these halophilic and mesohalophilic diatom taxa were sensitive indicators of even short-term changes in lowland lotic ecosystems, such as the increasing salt concentration from spring to autumn caused by the lack of rainfall and/or environmental loads. 





2015. május 29., péntek

Nemzeti Kiválóság Díj - a kiválóságok kiválóságai

A TÁMOP-4.2.4.A/2 Nemzeti Kiválóság a Konvergencia Régióban Program kiemelt projekt 2015. május 21-én tartotta Nemzeti Kiválóság Napját Siófokon, a Szent Miklós rendezvényhajón. Az eseményen átadásra került a Nemzeti Kiválóság Díj, amelyet a Magyary Zoltán Kuratórium azon ösztöndíjas kutatóknak ítélt oda, akik a szakértői bizottságok megítélése szerint saját területükön maradandót, egyedit, a többi kiválóságnál is magasabb tudományos-szakmai értékkel rendelkezőt alkottak. A több mint 1700 Nemzeti Kiválóság Ösztöndíjban részesült támogatott közül  102  ösztöndíjas kapott Nemzeti Kiválóság Díjat. Molnár V. Attila, Tóth Katalin, Török Péter és jómagam, azaz Török-Krasznai Enikő is a díjazottak között voltunk. Minden díjazott nevében köszönöm, hogy a program támogatásra érdemesnek tartott.

2015. május 10., vasárnap

Amikor egy ~20 millió éves alga köszön vissza -  
Cymbella latestriata Pantocsek (Bacillariophyta) 

 
Megjelent a Phytotaxa 207. évfolyam 2. számában az "Ultrastructure and taxonomic position of Cymbella latestriata Pantocsek (Bacillariophyta)" című cikk Buczkó Krisztina, Ognjanova-Rumenova Nadja, Z. Wojtal Agata, Stenger-Kovács Csilla szerzőségével.

A cikk innen érhető el, vagy email-ben elkérhető a szerzőktől.

Az cikk kivonata itt olvasható:

A rare Neogene species, Cymbella latestriata, was studied by light and scanning electron microscopy. Cymbella latestriata was found to have apical pore fields on both apices, although these are simple, very small. Because of the presence of apical pore fields APF the transfer of this species to the genus Cymbopleura is not justified as previously was suggested by Krammer. Thus, the study confirms Pantocsek’s original assignment of the taxon as Cymbella latestriata.

2014. december 18., csütörtök

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 6. rész - a végjáték

Az előző részekben azokról a mintavételi eszközökről számoltam be, melyek a fitoplankton mintavételhez szükségesek lehetnek legyen szó akár folyóvizes, akár állóvizes gyűjtésről. Ebben a záró részben néhány személyes tapasztalatot és jó tanácsot szeretnék megosztani .
Miután bepakoltuk a gondosan kiválasztott és beszerzett mintavételi eszközöket, ne felejtsük el bepakolni a jegyzőkönyvet, tollat vagy ceruzát, gumicsizmát (lehetőleg egy jobbost és egy balost (még egyetemista koromban egyszer Borics Gábornak bepakoltam két balost...szegény, kicsit nyomta a lábát)) (és ha lehet legyen valaki, aki mindezt magával cipeli...1. kép).


 1. kép. Mintavételi eszközök terepi használata

Na meg a csónakot. Ami lehet nagy...


 2.kép. TIKTVF biológusai mintavételre készülnek

Vagy kicsi ...csak a megfelelő méretű autó kell hozzá.


3. kép. Amikor nem a méret a lényeg. (Pannon Egyetem, Limnológia Tanszék tulajdona)

 Fontos a megfelelő helyszín kiválasztása is. Legyen megfelenyílt víz (4. kép), ha már fitoplanktont akarunk gyűjteni..


4. kép. Gyékényes bányató.

Mert, ha csak a számítógép mögül megyünk a tutira, ezzel szembesülhetünk:

5. kép. Benövényesedett holtág

 És ami még nagyon fontos, a megfelelő témavezető, vagy kolléga kiválasztása. Mert ha épp nincs csónak, akkor valakinek be kell menni a mintáért..
 


6. kép. Mintavétel by VG
 
 Vagy, ha egy úszólápon kell átvergődni...


7. kép. Tiszadob adventure by BG and VG


Ha meg tél van, hát legyen nálunk balta, mindenképpen...



8. kép. Azok a régi igazi telek, mikor még perecre fagytak az algák.

Terepen egyetlen mentsvárunk a kellő alapossággal megpakolt autó. És bárcsak valamelyik hűtőládában hideg sör, akarom mondani hideg üdítő lenne...


9. kép. Minta szortírozás

Előfordulhat, hogy éjszaka kell mintát venni...

 
10. kép. A képen Abonyi Andrással mintázunk. 
  
 Vagy esetleg a munkaruha marha csábos..


11. kép. Tésasszony

És a végén ne felejtsünk el bepakolni naptejet és szúnyogriasztót, mert nagyon nagyon hasznos lehet!
A képek még egyetemista koromban készültek, mikor még én cipeltem, írtam, fotóztam, hoztam a frissítőt és a sütit. Ma már leginkább csak fotózok, mert szakdolgozók mindig lesznek, akiknek még minden új. :) Hálával tartozunk ezért a sorsnak :)

Ennyi.

 
Köszönet a sok szép emlékért Borics Gábornak, Várbíró Gábornak, Abonyi Andrásnak!
 

2014. december 17., szerda

Őszi algabarátkozás

Immáron 6. alkalommal rendeztük meg a hazai algákkal foglalkozó szakemberek, érdeklődők, számára az Algológiai Találkozót és Továbbképzést (2014.11.24.). A rendezvény célja a hazai algabarátok összetartásának, információcseréjének elősegítése. Az, hogy mennyire sikeres, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy évről évre alkalmanként rendszeresen megmozgat min. 30-40 főt. :) Amit szeretnék kiemelni, hogy a rendezvén teljesen ingyenes. Mivel spontán módon állt össze a szervezői gárda, így valójában nincs financiális hátterünk, ezért igen dicséretes, hogy már 6. alkalommal sikerült megszervezni (és azért mindig akadt egy kis sütemény és innivaló). ÉS hatalmas hálával tartozunk a vendéglátó cégeknek, akik önzetlenül felajánlják egy termüket, mert nélkülük egy találkozó sem jöhetne létre.

Idén ősszel az Országos Környezetegészségügyi Intézet, Vízhigiénés Osztály adott otthont a találkozónak. A találkozó programja itt érhető el. A szakmai előadásokat az elmaradhatatlan mikroszkópizálás követte. Melyből megint nagyon sokat lehetett tanulni.


A részvevők/előadók száma, lelkesedése remélem sok erőt ad a szervezőknek a további találkozók lebonyolításához!

Még egyszer köszönet a szervezőknek és a vendéglátóinknak a remek hangulatú összejövetelért!

2014. november 10., hétfő

Ötszörös önkifejezés a Hidrológiai Közlönyben - avagy Im-ígyen szóla Zarathustra...


Megjelent a Hidrológiai Közlöny 2013-as évi Hidrobiológus Napok prezentációit tartalmazó kiadványa.  A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) (a hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület) egyik kiadványa, mely egyben a hazai vizes szakemberek egyik fő, magyar nyelvű szakmai folyóirata.
A 94-es kötetben öt cikkben is szerző/társszerző vagyok. A cikkek e-mailben elkérhetőek. A cikkek címei és az összefoglalói (magyar és angol nyelvű) az alábbiakban olvashatóak:


Abonyi A., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Görgényi J., Selmeczy G., Padisák J. (2014): Magyarországi holtágak morfológiája I. A természetes, a mesterséges, az ártéri és a mentett oldali.. Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 10-11.

Magyarországi holtágak alapvető morfológiai bélyegeit elemeztük irodalmi adatok alapján. Elkülönítettük a természetesen lefűződött tavakat a mesterségesen lemetszettektől, mely csoportokat tovább bontottuk annak megfelelően, hogy a holtág hullámtéren, vagy mentett oldalon helyezkedik el. A négy elméleti csoport összehasonlításából megállapítottuk, hogy (i) a mesterségesen levágott holtágaink rendszeresen és szignifikánsan hosszabbak, keskenyebbek és mélyebbek természetes társaiknál (ii) vízfelületüket tekintve a legnagyobb vízfelülettel bíró holtágak a mentett oldalon találhatók, függetlenül attól, hogy természetes, vagy mesterséges úton keletkeztek. Jórészt ezen alapvető morfológiai különbségek határozzák meg holtágaink működését, kihatással pl. azok keveredési sajátosságaira is. Holtágaink jövőbeli kezelésénél e morfológiai különbségek hatásának megértése különösen indokolt, tekintve, hogy holtágaink éppen sekélységük és kis térfogatuk miatt különösen érintettek a globális klímaváltozás hazai vetületében, nem mellékesen éppen a rétegződésükön keresztül.


Basic morphological characteristics of Hungarian oxbows were analyzed based on existing literature. At a theoretical base, they were grouped according to their origin: natural or human mediated, which classes were further divided by their relation to the river: floods still able to reach them (flooded), or artificially separated by damming (isolated). We can conclude that (i) human cut oxbows are significantly longer, narrower and deeper than their natural counterparts (ii) the large surfaced oxbows are the isolated ones, independently of origin. These morphological differences basically determine the functional characteristics of oxbow lakes such as their mixing regime. Therefore, for a successful future management, our understanding on these ecosystems should be further deepened, especially as these small lakes are thought to be highly influenced by global climate change, inevitably through their mixing regime.


Abonyi A., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Görgényi J., Selmeczy G., Padisák J. (2014): Magyarországi holtágak morfológiája II.: A medermorfológia és a keletkezés természetvédelmi vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 12-13. 

Magyarországi holtágak alap szukcessziós paramétereit, valamint természetvédelmi értéküket vizsgáltuk négy elméleti holtág-csoporton belül: természetes keletkezésű, mesterségesen levágott, hullámtári és mentett oldali holtágak. A négy típus összehasonlításából megállapítottuk, hogy (i) a feliszapolódás mértéke a hullámtéren tartott holtágainknál jelentősebb (ii) a növényborítottság a mesterséges ám hullámtéri holtágaink esetében a természetes keletkezésű holtágainkkal azonos szinten mozog (iii) a mesterséges, mentett oldali holtágaink növényborítottsága, feliszapolódottsága valamint természetvédelmi értéke messze elmarad a többi csoport értékeitől. Jelen eredményeink alátámaszthatják, hogy a holtágaink mesterséges eredete kedvezhet a planktonikus eutrofizációnak, valamint hogy önmagában a medermorfológia kihatással van holtágaink természetvédelmi értékére. Holtágaink jövőbeli hasznosításánál e különbségek figyelembe vétele indokolt, kiemelve, hogy a mesterségesen levágott ám hullámtéri holtágaink összességében még mindig természetközelibbek, mint mentett oldali társaik.



Basic succession parameters and conservation values of Hungarian oxbows were compared between four theoretical classes according to lake origin and location: natural, artificially separated, flooded and isolated oxbows. We concluded that (i) the alluvion accretion rate was higher in case of flooded oxbows (ii) the rate of macrophyte cover in artificially separated oxbows being still open connected towards the river seemed to be equal to oxbows of natural origin (iii) the macrophyte cover, alluvion accretion and conservation values were much lower in human mediated, flood separated lakes. Our results suggest that human mediated origin of oxbow lakes promotes planktonic eutrophication, and lake origin seems to influence the natural conservation value via lake-morphology. Therefore, during future management, these basic morphological differences should be taken account, noting that human cut oxbows are still closer to natural states, if flooding is still able to operate.


 Görgényi J., Abonyi A., Krasznai E., Pozderka V., Bolgovics Á., Várbíró G., Borics G. (2014): A habitat diverzitás hatása az aktuális fajszámra egy sekély eutróf állóvíz esetén. Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 38-39.

A terepi adatgyűjtésen alapuló fajszám-terület vizsgálatoknál sokszor problémát jelentenek a mintavételi erőfeszítésekből adódó jelentős különbségek. Különösen igaz ez állóvizekre, ahol a fitoplankton térbeli heterogenitása kevésbé tanulmányozott. Kutatásunk célja az volt, hogy térben intenzív mintavételt alkalmazva meghatározzuk egy sekély eutróf állóvíz fajkészletét. A fitoplankton mintákat a Tiszadobi Malom-Tisza kereszt- és hossz-szelvényéből gyűjtöttük, 2007 nyarán. A holtág hosszanti szelvénye mentén 11 ponton összesen 33 minta, míg a keresztszelvény 5 függélyéből (bal part, bal közép, középső, jobb közép, jobb part) összesen 69 minta került feldolgozásra. Eredményeink során a hossz-szelvényből 155, a keresztszelvényből pedig 89 fajt sikerült kimutatnunk. Az adatok statisztikai fajszámbecslése alapján elmondható, hogy egy eutróf holtágban több mint 200 faj előfordulása várható. Vizsgálataink igazolták, hogy kis vízterek esetén a mikroflóra megismeréséhez több, térbelileg izolált részminta gyűjtésére van szükség, ugyanis a kisszámú mintavétel erősen alábecsüli a fajszámot.


Using a spatially intensive sampling scheme species pool of a shallow eutrophic standing water (Malom-Tisza oxbow) has been studied. 33 samples were taken at 11 sample locations along the longitudinal axis of the oxbow. Along one transect in the middle of the oxbow, 69 phytoplankton samples were collected vertically at 5 locations (left, middle-left, centre, middle-right, right). In the samples of the longitudinal section 155, while in the cross section 89 species were detected. The species number estimators (Chao 2, Jacknife 1 and 2) indicated that approximately 200 species should live in the oxbow. We demonstrated that in case of a small water body taking spatially isolated subsamples, the species pool can be recognized. In these cases, the number of occurring species highly exceeds those that are recorded when routine sampling process applied.


Kókai Zs., Török P., Bácsi I., T Krasznai E., B-Béres V.: Az extrém száraz időjárás hatása az Achnthidium minutissiumum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakál).  Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 46-49.

A 2012-es év nyara és az ősz rendkívül száraz volt Magyarországon, aminek köszönhetően hazai vízfolyásaink vízhozama, ill. vízszintje jelentősen csökkent. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, miként befolyásolta a 2012-es év extrém száraz időjárása – és az ezzel együtt járó vízhozam csökkenés és tápanyag-dúsulás – a Sebes-Körös (Körösszakál) Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum populációinak dinamikáját. A két Achnanthidium taxon minél pontosabb határozása azért fontos, mert eltérő ökológiai állapotú vizek indikátor fajai. Eredményeink alapján elmondható, hogy míg az A. minutissium egyedszám-változása pozitívan korrelált a vízhozammal és negatívan a nitrát-koncentrációval, addig az A. eutrophilum esetében az előzőekkel ellentétes tendenciát figyeltünk meg. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy még egy stabilan jó ökológiai állapottal jellemezhető vízfolyás kovaalga-közössége is feltűnően érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárási viszonyok okozta vízhozam csökkenésre és az ezzel szorosan összefüggő tápanyag-koncentrálódásra.


The summer and autumn was extremely dry in the year of 2012 in Hungary, therefore the water discharge and water level of rivers decreased significantly in comparison with previous years. The main aim of this study was to investigate, how affect the extremely dry weather and the inherent water discharge decrease and nutrient enrichment the dynamics of Achnanthidium minutissimum and Achnanthidium eutrophilum in the river of Sebes-Körös at Körösszakál. The exact identification of this two Achnanthidium species is important, because they are indicator species of waters with different ecological status. Our results show, that the individual number of A. minutissimum correlated positively with water discharge and negatively with nitrate concentration, while opposite tendencies were observed in the case of A. eutrophylum. The results highlight that the diatom assemblage of a river with stable good ecological status could react remarkably sensitively to decreasing water discharge and the concomitant nutrient enrichment caused by extreme weather circumstances.


T-Krasznai E., Abonyi A., Görgényi J., Török P. (2014): A Malom-Tisza holtág epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális mintázata (2007-2009). Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 90-92.

A Malom-Tisza holtág nyári epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális eloszlását vizsgáltuk a 2007-2009 időszakban. Összesen 266 fajt azonosítottunk (6 anaerob baktérium, 35 cianobaktérium, 225 eukarióta alga). Néhány ritka alga faj, úgy minta a Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, vagy a Cystodinium cornifax is előfordult mintáinkban. Míg mindhárom év tavaszán a Chlorococcales és Bacillariophyceae fajok domináltak, addig a késő nyári epilimnetikus fitoplankton különbségeket mutatott. 2007-ben a cianobaktérium mellett a Dinophyceae dominált, addig 2008 és 2009-ben eltérő összetételű cianobaktériumok mellett szubdomináns csoportként előbb a Raphidophyceae (2008), majd Desmidiales (2009) fajok mennyisége volt jelentős. Mind a három évben a metalimnion alján a Thiopedia rosea bíbor kénbaktérium dominált. Ennek megfelelően, amíg 2007 és 2009-ben két biomassza csúcs is kialakult a fitoplankton vertikális eloszlásában, addig a 2008-as évben csak egy kisebb csúcsot tapasztaltunk. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeink esetében az évek közötti vízoszlop stabilitás változása meghatározhatja a fitoplankton vertikális mintázatát, valamint annak fajösszetételét és diverzitását.


The vertical distribution of phytoplankton was analysed focusing on the epi- and metalimnetic zone in the Malom-Tisza oxbow, Hungary. Altogether 266 taxa were identified (6 anaerob bacteria, 35 Cyanobacteria and 225 eukaryotic algae). Besides the dominance of self-shade adapted cyanobacteria, some rare species was also detected during the study period (Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, Cystodinium cornifax). While the spring phytoplankton assemblages seemed to be similar between the three years, late summer climax compositions were different. Change in strength of thermal stratification can play a key role in determining the seasonal succession of phytoplankton. In 2008, a relatively mild spring generated weaker thermal stratification through the whole year, might being responsible for the occurrence of new taxa, like Gonyostomum semen in the Malom-Tisza oxbow.